értékszemlélet katolikus módra
Ki hitte volna, hogy mind a Károli Gáspár (Nagykároly 1529–1591) Vizsolyi Bibliája, mind a Komáromi-féle „bujdosó” Biblia az Érmellékhez kötődik. Komáromi Csipkés György (1628–1678) szobra a debreceni egyetem előtti téren emlékeztet ma is a magyar barokk teológiai irodalom szellemiségére. A debreceni kulturális élet kiemelkedő képviselőjének szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta. Komáromi Csipkés György Komáromban született, református tanárként tevékenykedett a cívisvárosban, s mint tudós teológus dolgozta át a Károli-féle Bibliát, melyet halála után, 1718-ban nyomtattak ki Hollandiában. A „bujdosó” jelzőt azért kapta, mert az átjavított Bibliából csak néhány száz darab került forgalomba, mivel a határon elkobzott szállítmányt az egri püspökség elégette. (Mentsük meg a Komáromi kastélyt! - Dunataj. sk)
„Hetvenegy évig bujdosott Komáromi Bibliája, mely Egerben szomorú sorsra lelt. Dr. Szabó Lajos sárospataki egyháztörténész írja, hogy amikor 1754 novemberében Egerben megnyitották az új püspöki főiskolát, az ünnepélyre összesereglett több száz plébános jelenlétében a püspöki palota udvarán máglyára rakták és elégették Komáromi Bibliáját, melyek addig mint elkobzott könyvek ott penészedtek az egri püspök palotájának pincéjében.” (Tiszáninneni Református Egyházkerület)
1685 - Leiden - Komáromi Csipkés György
Magyar Biblia Avagy az Ó es Uj Testamentom könyveiböl álló tellyes Szent Irás a’ Magyar nyelven. Mellyet A’ Sidó Cháldeai és Görög nyelvekböl Magyar nyelvre forditott és minden rész közönséges Summáját és részeit meg-mutató marginalis jegyzésekkel meg-világositott: Comáromi C. György,
Leiden, 1685. Esztendöben.
Leiden, 1685. Esztendöben.
Károlyi fordításának javítgatását az 1645. évi amsterdami kiadásban már diákként elkezdte Debrecen híres tanára és prédikátora, Komáromi Csipkés György. A maga korában az egyik legjáratosabb személy volt a bibliai héber és görög nyelvben, újrafordította a teljes Bibliát. Halála után 1685-ben sem jelenhetett meg Debrecenben, majd csak a város költségén egy leideni kiadónál készült 1717-ben. Példányait útban hazafelé a határon a katolikus cenzúra lefoglalta, a példányok egyik részét Egerben elégették, más részük tönkrement a pinceraktárban. Csak II. József türelmi rendelete (1789) után érkeztek haza a megmaradt példányok. (http://.drk.hu/books/show/year/22)
Stradivari
HANGSZER A különös körülmények között Budapesten felbukkant, Ceciliának nevezett 1697-es Stradivari-hegedűt öt évre Kokas Katalin hegedűművész kapta meg használatra.
Három évvel ezelőtt kínálta fel családi örökségét egy muzsikus Juhos Tibor hangszerésznek. A hangszeren mindössze egy C A rövidítés található. Ez arra utalt, hogy a hangszer az egri érsekség (Capitulum Agriense) tulajdonában volt. Kiderült: a hegedűt Pyrker János egri érsek hozta Magyarországra 1827 szeptemberében Velencéből. (MTI)
különleges szemlélet
Különleges szemléletről tett bizonyságot anno az egri érsekség illetékes egyházi vezetősége, egyszer elégették (1754. november 5-én) Isten saját könyvét, amely kb. hétezer helyen (ÓSZ) tartalmazza az Ő személyes tulajdonnevét (Jehova), másrészt meg néhány évtizeddel később különleges figyelemre méltattak egy hegedűt.
Mi juthat eszébe erről azoknak, akik Isten szemszögéből figyelik az eseményeket és történéseket? Vajon ez az esemény is azt tükrözi, hogy a katolikus egyház testesítette meg a történelem folyamán az igaz kereszténységet és képviselte egyedül igaz módon a krisztusi evangéliumot?
* * *
„Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott.” (Róma 1:25, katolikus fordítás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése