motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2012. november 26., hétfő

Mi a Szentháromság (3. rész) - Harmat Kiadó

Mi a Szentháromság 
és mit hisznek a keresztények?



3. téma

Harmat Kiadó:

A Biblia több mint 60 helyen említi együtt a három személyt, például:

Mt 3,16-17 „Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. És hang hallatszott a mennyből: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.«

Mt 28,19 „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében,”

Ef 4,4-6 „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben.”

Tit 3,4-6 „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által,”

(3. oldal)

Összevetés a Bibliával:

A Máté 28:18-20 verssekkel kapcsolatban olvashatjuk: „Ezek a versek azonban önmagukban véve nem szolgáltatnak egyértelmű bizonyítékot sem az említett három alany személyiségére, sem egyenlőségükre vagy istenségükre(McClintock és Strong-féle Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature - 1981-es utánnyomás, X. köt., 552. o.).
Az ilyen típusú hivatkozás csak azt bizonyítja, hogy „van három megnevezett alany, de önmagában ez nem bizonyítja azt, hogy mind a háromnak szükségképpen isteni természetűnek kell lennie és mindegyiknek egyforma isteni megtiszteltetésben kell részesülnie”. (McClintock és Strong Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature - Bibliai, teológiai és egyházi irodalmi enciklopédia)

Ha ezeket a bibliaverseket (amelyekben mindhárom kifejezés együtt szerepel) elemezzük, az igaz, hogy szerepel bennük Isten, az Atya, a Fiú, a Lélek, Isten Lelke kifejezések, de hogy ezek három személyt jelentenének, továbbá hogy egyetlen Istent alkotnának, azt sehol nem olvashatjuk. Pl. a 2Korinthus 13:13 írja:

„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”
 
Nos, itt miért csak egy helyen szerepel az Isten kifejezés, ha mindhárom valóságos Isten, ahogy a háromsághit állítja, és miért nem három helyen? Miért nem nevezi Istennek az Úr Jézust és a Szentlelket is? A háromság hívők ezt már nem akarják meglátni, hanem csak arra összpontosítanak, amire nekik szükségük van, vagyis hogy három személy van együtt említve. Na persze, hogy mindhárman személyek, ezt már ők teszik hozzá. És azt is, hogy mindhárman Istenek, mégpedig egy és ugyanazon Istenek.
McClintock és Strong Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature [Bibliai, teológiai és egyházi irodalmi enciklopédia] azt mondja a 2Korinthus 13:13 (14)-ről: „Becsületesen nem következtethetünk ebből arra, hogy mindannyian egyforma tekintéllyel és egyforma természettel rendelkeznek.”

A katolikus Paul Claudel foglalta így össze megtérését: „elindultam valaminek a keresésére, és íme VALAKI lettél számomra, Istenem.” Melyik személyre gondolt a három közül? Ha mindháromra, akkor miért nem többesszámban beszél? Ha meg csak egyre, akkor érthető a szöveg, ennek viszont semmi köze a szentháromsághoz.

De ha közelebbről megvizsgáljuk azt a több mint 60 helyet, ott sem találunk mást. Utoljára idézi Júdás 20-21-et:

„Ti azonban, szeretteim, épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által, tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmát az örök életre.”

Itt is csak egyszer szerepel az Isten kifejezés, ami világosan mutatja, hogy az Isten szeretetében egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Szentlélek szeretetében, sem azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak szeretetében. Ha viszont egy és ugyanaz az Isten lenne mindhárom, akkor azt is kellene, hogy jelentse. Csakhogy az Istent elkülöníti a másik kettőtől, ami kifejezetten azt a szándékot mutatja, hogy tudjuk megkülönböztetni azt, amikor Istenről beszél, továbbá amikor a Szentlélekről beszél, és amikor az Úr Jézus Krisztusról beszél. Ha pedig nem tudjuk megkülönböztetni őket, hanem mindhárom alatt az Istent értjük, akkor alapvető bibliai kijelentéseket képtelenek vagyunk megérteni. Ez esetben vissza kell menni az általános iskola alsó tagozatába, ahol tanítják az én/te/ő mi/ti/ők személyes névmásokat, és akkor talán sikerülni fog. De akkor sem biztos.

Harmat Kiadó:

„1. tévhit: „A Szentháromság kifejezés nem szerepel a Bibliában, csak a negyedik századi keresztények találták ki ezt a fogalmat.”

Igazság: Igaz, hogy a Szentháromság szó nem szerepel a Bibliában, de a fogalom a Biblián alapul, bibliai tartalmat fejez ki. A „Biblia” kifejezés sem fordul elő a Bibliában.” 
 
A Szentháromság szót az Atya, a Fiú és a Szentlélek közti örök kapcsolat leírására használták.” (4. oldal)

Összevetés a Bibliával: 

Nos, a „Biblia” kifejezés előfordul a Bibliában, amint 2Timótheus 4:13 (WHNU) görög szövege is mutatja:

ton phelonén phailonén on apeleipon apelipon en tróadi para karpó erkhomenosz phere kai ta biblia maliszta tasz membranasz”

Azt, hogy kitalálták ezt a fogalmat, és hogy nem az I. századi keresztényektől származik, erre vannak utalások a kereszténységben irodalmában:
Napjaink teológusai egyetértenek abban, hogy a héber Biblia sehol sem tanítja kifejezetten ezt a tantételt.” (The Encyclopedia of Religion)
A Szentháromság dogmáját nem tanítja az Ósz[övetség].” (New Catholic Encyclopedia [Új Katolikus Enciklopédia])

A »szentháromság« szó vagy az erről kifejezett tanítás hiányzik az Újszövetségből ... A dogma ... csak fokozatosan fejlődött ki több évszázadon át.” (Britannica Hungarica. XVII. köt., 146. o.)
Sem a Háromság szó, sem maga ez a kifejezett tan nem szerepel az Újszövetségben.” (The New Encyclopaedia Britannica - Az Új Angol Enciklopédia)
A teológusok egyetértenek abban, hogy az Újszövetségben nincs szó kifejezetten a Háromság dogmájáról.” (The Encyclopedia of Religion - A Vallási Enciklopédia)

"Ellenfeleink olykor azt állítják, hogy egyetlen olyan hitelvhez sem lenne szabad dogmatikusan ragaszkodni, amely nincs határozottan kifejtve a Szentírásban... Azonban maguk a protestáns egyházak is elfogadtak ilyen dogmákat, mint például a Szentháromságot, amelyet az evangéliumok nem hitelesítenek félreérthetetlen módon." (Life magazin, 1950. október 30.)

A Szentháromság tana, melynek ismerete elengedhetetlen az üdvösséghez, nincs részletesen és egyértelműen kifejtve a Szentírásban, legalábbis ha ragaszkodunk a protestánsok saját értelmezési elveihez." (Tantételes katekizmus, idézi: Review & Herald, 1854. augusztus 22.)
Ami az Újszövetséget illeti, ténylegesen nem található meg benne a Háromság tana.” (Bernhard Lohse: A Short History of Christian Doctrine - A keresztény tan rövid története)
Az Újszövetség nem tartalmazza a háromságtant a mai formájában. ’A Bibliában nincs olyan konkrét kijelentés, hogy az Atya, a Fiú, és a Szent Szellem egylényegűek’ [mondta Karl Barth protestáns teológus].” (The New International Dictionary of New Testament Theology - Az újszövetségi új nemzetközi teológiai szótár)
Jézus és Pál számára szemmel láthatóan ismeretlen fogalom a Háromság dogmája; ... semmit sem mondanak erről.” (Prof. E. Washburn Hopkins, Yale Egyetem: Origin and Evolution of Religion - A vallás eredete és kifejlődése])
Jézus Krisztus sohasem említett ilyen jelenséget, és az Újszövetségben sehol sem fordul elő a ’Háromság’ szó. Ezt a gondolatot az egyház csak a mi Urunk halála utáni három évszázad múlva fogadta el.” (Arthur Weigall [történész]:The Paganism in Our Christianity -A pogányság a mi keresztényiségünkben]).
A kezdeti keresztényiségnek nem volt kifejezett Háromság dogmája, legalábbis abban a formában nem, ahogyan később a hitvallásokban megfogalmazódott.” (The New International Dictionary of New Testament Theology [Az újszövetségi új nemzetközi teológiai szótár])
Kezdetben a keresztények nem voltak háromsághívők... Nem voltak azok, sem az apostoli, sem az apostolokat közvetlen követő korokban, ahogyan ez kitűnik az Ú[j] Sz[övetségből] és más korai keresztény írásokból.” (Encyclopaedia of Religion and Ethics [Vallási és Etikai Enciklopédia]).
Az ’egy Istenben három Személy van’ formula a IV. század vége előtt nem lett szilárdan lefektetve, és bizonyosan nem volt teljesen a keresztény élet és hitvallás szerves része. . . Az apostoli atyáknál még távolról sem lehetett ilyen mentalitást vagy gondolkodást felfedezni.” (New Catholic Encyclopedia [Új Katolikus Enciklopédia]).
A bibliamagyarázók és a biblikus teológusok, köztük római katolikusok is egyre növekvő számban, felismerték, hogy az ember nem beszélhet az újszövetségi háromságtanról komoly megszorítások nélkül. Egyidejűleg a dogmatörténészek és a rendszeres teológia képviselői is elismerik, hogy ha mégis megszorítások nélkül beszélünk a háromságtanról, akkor eltávolodunk a keresztényi hit eredetének időszakától, mondjuk a IV. évszázad utolsó negyedébe.” (New Catholic Encyclopedia. [1967] XIV. köt., 295. o.).

Nem fogom használni a háromság szót, mert az nem található meg a Szentírásban és nyilvánvalóan csupán egy filozófiai tévedést állandósít ... nem lehet megérteni, amely a dolgok természete szerint lehetetlen, és amely még istenkáromlónak is tekinthető!” (Szervét Mihály (1511—1553); De Trinitatis erroribus [A háromság tévedései])  
a »szentháromság« szó vagy az erről kifejezett tanítás hiányzik az Újszövetségből, de Jézus és követői sem kívánták tagadni az ószövetségi hitvallást (Semá): »Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk az egyetlen Úr!« (Mtörv 6,4).” (Britannica Hungarica)
Az »egy Isten három személyben« megfogalmazásnak nem volt szilárd alapja, nem képezte szerves részét a keresztény életnek, és a hitvallásban csak a IV. század vége felé jutott fontos szerephez. Azonban csupán e megfogalmazás után beszélhetünk tulajdonképpen a Szentháromság dogmájáról. Az apostoli atyáknak halvány sejtelmük sem volt ilyen jellegű felfogásról vagy elképzelésről.” (New Catholic Encyclopedia
 
A negyedik század háromságtana egyáltalán nem volt az isteni természetről szóló korai keresztény tanítás tükörképe; ellenkezőleg, eltérés volt attól a tanítástól.” ( The Encyclopedia Americana)
 
Fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a Háromság tantétele fokozatosan és viszonylag későn alakult ki; hogy a zsidó és keresztény Írásoktól teljesen idegen forrásból ered; hogy a Platón eszméit valló egyházatyák keze révén nőtt fel és olvadt bele a kereszténységbe; hogy Jusztin idejében és még sokkal az ő ideje után is világszerte a Fiú megkülönböztethető természetét és alsóbbrendűségét tanították; és hogy a Háromság első, bizonytalan körvonalai csak ezután váltak láthatóvá.” (The Church of the First Three Centuries, 52. o.)

A szentháromság hivatalos tana, ahogy azt a negyedik és ötödik században összehívott nagy egyháztanácsok értelmezték, nem található meg az [Újszövetségben].” (Harper’s Bible Dictionary [bibliaszótár])

A The Oxford Companion to the Bible a Háromságot "későbbi vallási megfogalmazásnak" nevezi.

"A háromság végső ortodox meghatározása jórészt egyházpolitikai ügy volt." (E. Wasburn Hopkins (a Yale egyetem professzora): Orogin and Evolution of Religion, 1923, 339. o.)

Ez az alapvető hitvallás, az Isten mint Atya, Fiú és Szentlélek, még Róma idejében, tehát körülbelül a 2. évszázad második felében jött létre.” (Dr.H.Berkhof, Egyháztörténet, 2. kiadás, 43. rész)

A háromság tana az első dogma, amit az egyház teljes öntudatossággal hozott forgalomba azon terjedelmes hitviták alapján, melyek az első három évszázadot betöltötték.” (Dr. H. Schmidth, Herz.Real.Encikl.16.kötet)

A Bibliában sehol elő nem forduló „Szentháromság” kifejezés emberi kísérlet arra, hogy ezt az isteni titkot egy szóval fogalmazza meg.” (Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések. Evangéliumi Kiadó, 22.old.).

Az isteni titok alatt az egylényegűséget értik, csakhogy „A homoousios szó nem szerepel az Írásokban.” (New Catholic Encyclopedia, 1967, VII. Kötet, 251. old.) A Biblia sem a szent szellemre, sem a Fiúra nem használja ezt a szót, ami egylényegűt jelent Istennel. A Bibliában nem található egyetlen írásszöveg sem, amely azt mondaná, hogy mind a három egylényegű és egyenlő hatalomban és örökkévalóságban. A Biblia következetesen kijelenti, hogy Jehova, a Mindenható Isten egyedül a Legfőbb Lény, Jézus viszont az ő teremtett Fia, és a szent szellem Isten tevékeny ereje.

Ennek ellenére a háromság hívők azt állítják, hogy "Igaz, hogy a Szentháromság szó nem szerepel a Bibliában, de a fogalom a Biblián alapul, bibliai tartalmat fejez ki."  

"Pedig bárki, aki helyesen gondolkodik, be kell hogy lássa, hogy a kifejezések, jóllehet az Írásokban így nem szerepelnek, mégis a Szentírásból vett tanítást tartalmazzák, és amikor kimondjuk őket, akkor ezt fejezik ki mindazok számára, akiknek hallása ép és egészséges az istenfélelemre." (Athanásziosz) 
 
Na és mi lenne ez Szentírásból vett tanítás és tartalom?

A szentháromság Istenbe vetett hit nem a Biblia lapjain rögzített tan, megalkotása azonban egyenesen következik az USZ-i üzenet lényegéből. Benne az fejeződik ki, hogy Jézus Krisztusban nem egyszerűen egy mennyei lény jelent meg, hanem maga Isten.” (Keresztyén Bibliai lexikon: Szentháromság)

Tehát szerintük a Biblia azt tanítja, hogy Isten maga személyesen jelent meg. Illetve Isten maga, de nem saját személyében, hanem a Fiú személyében. Aki állítólag ugyanaz az Isten. (?)

A háromság egyházi dogmáját elutasító unitáriusok nagyon jól megértették Krisztusnak az Isten szellemi mivoltáról szóló tanítását, hiszen így érvelnek: „Lehet-e Isten ember? Felölthet-e Isten emberi formát? Ha igen, akkor a keresztény istenfogalom nem sokban különbözik a görög mitológia istenhitétől. A keresztény Isten, amely Jézus tanítása szerint tisztán szellemi lény, teljesen kizárja ezt a lehetőséget.” - (Varga Béla: Teológiai füzetek 4./46.old.)

Jézus tanítása szerint „Isten szellem” (János 4:24), és ezt akkor tanította, amikor ő testben volt a földön, tehát a földön testben lévő Jézus nem lehetett egyszersmind szellemi lény is, nem lehetett maga az Isten. Lukács 24:39-ben mondja:

Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!”

 Ha pedig a szellemnek (az Istennek) nincs húsa és csontja, Jézusnak meg volt, akkor nem lehetett ő az Isten, ez világos és egyértelmű tanítás! Ennek ellenére a háromság hívők mégis azt állítják, hogy Jézus volt az Isten, aki szellem létére testet öltött. Vagyis szemrebbenés nélkül szembe mennek Jézus tanításával, amit sem nem tisztelnek, sem nem fogadnak el. Hanem amit a fejükbe vettek, ahhoz ragaszkodnak. Betöltik annak mértékét, amiről Pál apostol írt: 

Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” (Róma 1:18) 

 Ilyen hamissággal tele van a kereszténység, csak hogy néhány példát lássunk:

Isten az Ő személyében, mint Jahve, Izrael férje, de mint Isten Jézus személyében, Ő a Gyülekezet Vőlegénye.” (Éjféli Kiáltás Misszió, 2006. IX. 9. 22. old.)

Jézus Krisztus Isten volta az egész Szentírás középpontja. Isten maga jött el, hogy az embert kimentse bűneiből. A Biblia azt tanítja, hogy Krisztushoz, mint Jehova Istenhez kell fordulnunk üdvösségért és szabadulásért.” (Krisztus Istensége, Evangéliumi Kiadó, 11.old.)

Milyen kimondhatatlanul boldog az az ember, aki tudja, hogy az Ószövetség „Jahvéja” az Újszövetség Jézusa.” (A.P.Gibbs: Isten imádata, Evangéliumi Kiadó, 194.old.)

Az az Isten, aki Ábra-hámnak, Izsáknak és Jákóbnak mint a Mindenható, Mózesnek mint Jahve, a prófétáknak mint az Eljövendő jelentette ki magát, mindig Isten Fia volt, akivel az Újszövetségben mint az ember Jézussal találkozunk.” (Benedikt Peters: 100 kérdés a Bibliáról, Ethos Kiadó, 114.old.; ugyanezt mondja a Vetés és Aratás, 43. évf. 4. szám, 27. oldal.)

Az egy Isten Atyának, Fiúnak, és Szentléleknek jelenti ki magát a Szentírásban.” (Baptista hitvallás, BÉKEHIRNÖK KIADÓ, 1989,11.old.)

Isten Szentháromság. Az Isten egységében három személy van, az Atya, a Fiú és a Szent Szellem, akik egyidejűleg léteznek, egyenlőek és örökkévalóak. Az Atya nem a Fiú és a Fiú nem a Szent Szellem, mégis mindegyik igaz Isten. Az egy Isten – az Atya, a Fiú és a Szent szellem – a keresztényi élet és hit alapja... Jézus Krisztus, a Fiú teljesen Isten és teljesen ember.” (Közép Euró-pai Teológiai Akadémia kézikönyv (1998-1999) – II. HITELVEK)

amikor görögdinnyét veszünk, nyilván el akarjuk fogyasztani. Vagyis ezt a dinnyét a gyomrunkba akarjuk eljuttatni. Hogyan tehetjük ezt? Először megvesszük az egész dinnyét, másodszor felszeleteljük, harmadszor pedig, mielőtt ez a dinnye eléri a gyomrunkat, addig rágjuk, míg lé nem lesz belőle. A sorrend a következő: dinnye, szeletek és végül a lé. Ez három különböző dolog lenne, vagy csak egy? Úgy gondolom, hogy ez a legjobb magyarázat az isteni Háromságra. A legtöbb dinnye nagyobb, mint a gyomrunk. Hogyan tudnánk lenyelni egy akkora dinnyét, amikor a szánk ilyen kicsi, és a torkunk ilyen szűk? Ahhoz, hogy az evéshez megfelelő méretet kapjunk, fel kell szeletelnünk. Majd amikor fogyasztjuk, akkor dinnyelé lesz belőle. És a dinnyelé nem dinnye? Ha azt mondjuk hogy nem, akkor bizonyára nagyon tudatlanok vagyunk. Az Atyát illusztrálja a felvágatlan dinnye, a Fiút a felszeletelt dinnye, és végül a Szellemet a dinnye leve. Most már érthető, hogy az Atya nem csak az Atya, hanem a Fiú is; a Fiú pedig nem csak a Fiú, hanem a Szellem is. Vagyis az ehetővé vált szeletek és a bennük lévő lé ugyanaz a dinnye. A dinnye eltűnik, miután a család elfogyasztotta. Eredetileg a dinnye az asztalon volt, evés után azonban a dinnye az egész családban benne van.” (Witness Lee: Isten Ökonómiája, 45-46.old. Rhéma Kiadó)

A Harmat Kiadó hivatkozik Szent Patrikra (Kr. u. 432), aki a lóherét használta a szentháromság szemléltetésére (4. old.), Witness Lee meg eljutott a dinnyéig. Innét már csak egy lépés ahhoz, hogy esetleg a Jónás tökjéhez hasonlítsák Istent. Isten egy tököt rendelt Jónásnak, de a töknek van szára, héja és húsa (a magjáról nem is beszélve), még sincs három tök, hanem csak egy. Istennek is van három személye, még sincs három, csak egy. Persze hozzá teszik, hogy ezt nem lehet emberi ésszel megérteni. Tehát úgy akarják beadagolni a pogány eszközökkel megfogalmazott filozófiát, hogy előtte ki akarják iktatni a józan (vö. 1Thessalonika 5:6; 2Timótheus 4:5; 1Péter 5:8) értelmet:

Nyilván, hogy ezt elfogadja valaki, mondhatni az eszét félre kell dobnia, azért is jutottak arra az álláspontra, hogy ez egy 'értelem feletti, a természetes értelmet meghaladó' tanítás. Ahogy mondják: Isten soha sem nyilatkoztatta ki nekünk legbelsőbb lényét úgy, hogy minden titkot teljes mélységében ismerjünk. Az, amit mi teremtményi értelmünkkel nem tudunk a legpontosabban kiszámolni, attól még létezhet. Isten felfoghatatlanságát a Biblia újra meg újra hangsúlyozza.” (Lothar Gasmann, az Evangéliumi Kiadó szakírója)

Hogy miként lehet a három személy egy állagú lény, azt nem értjük és nem is csodálhatjuk, ha e titkot nem tudjuk felfogni.” (Hajós József, A végtelen felé, 1930, 277. old.)

Ne feszegesd ez isteni titkot, hogy azt megfoghasd, ne vond kétségbe, ne merd ostromolni. Isten mondotta! Elég legyen, hogy elméd és szíved előtte imádatra meghódoljon.” (Máté 28,9, Káldi Biblia jegyzetei.)

Teljes elméből szeretjük Istent, vagy értelem feletti tanítás által?

A szentháromság-tanról azt mondják, hogy egy misztérium. A józan ész (a teljes elme – vö. Máté 22:37) ezt befogadni nem képes, ti. hogy mindhárom különálló személy teljes jogú Isten, még sincs három Isten, hanem csak egy, hiszen ha mindhárom Isten, akkor az három és nem egy, még ha bizonyos dolgokban meg is egyeznek. Tehát aki az egyetlen Istent három személybe szedi, az három Istent kap és nem egyet, de ha nem osztja három személybe, akkor marad egyetlen Isten.

Semmi gond, az elmélet hívői erre azt felelik, ez egy értelem feletti tanítás, és csak úgy vakon be kell fogadni, elvégre Isten olyan hatalmas, hogy ez a róla szóló felfoghatatlan tanítás is belefér a róla alkotott képbe. Vagyis – mivel bibliai érvekkel alátámasztani konkrétan nem tudják -, a céljuk az, hogy e l h i t e s s é k a mondanivalójukat. És itt találkozik a sátán módszere ezzel a módszerrel, hiszen az is arra törekszik, hogy az emberek elhiggyék azt amit ő akar.

Sok turista esik érzékcsalódás áldozatául, amikor Indiában egy jógit látnak felmászni egy levegőbe feldobott kötélre, mialatt a videó felvételen semmiféle felmászás nem látható. De képes úgy manipulálni az agyat, hogy mégis azt lássák, amit ő el akar hitetni velük.

Az evolucionisták is meg a háromság hívők is ugyanerre utaznak, képesek tömegekkel elhitetni azt, ami egyébként ellentétben van a józan ésszel. Mégpedig, hogy a véletlen meg a szükségszerűség az azonos értékű az isteni intelligenciával, ugyanígy a mindhárom valóságos Isten - mégis egy Isten van teória az azonos értékű azzal, hogy nincs három valóságos Isten, hanem csak egy, pontosan úgy, ahogy azt Jézus is, meg Pál is tanította. (vö. János 5:44; 17:3, 1Korinthus 8:6; stb...)

Hogy a józan ésszel ellentétben van, nem gond, és hogy a bibliai kinyilatkoztatással is ellentétben van, az sem gond. Az a fő, hogy el lehessen hitetni. Akit meg manipulálni lehet, az bármit bevesz, csak ügyesen kell csinálni.

A háromság hívők tehát nem csak abban vétkeznek, hogy tudatosan nem veszik figyelembe azokat az igéket, amik cáfolják a tézisüket, hanem plusz ráhúznak Istenre egy olyan tanítást, amit Ő magáról sohasem nyilatkoztatott ki. Ennek vége aztán totális tévelygés! Az igazi imádat csorbát szenved, és a kárvallottak az ördög csapdájába esnek.

Bőven akad erre példa a Bibliában is. Pl. a galatabeli keresztényeket azzal hitették el, hogy a mózesi törvény körülmetélkedési cikkelyének betartása üdvösségi kérdés, aztán ahogy bekapták a horgot és elhitték, máris valóra is váltották a tévelygést. Az eredmény az lett, hogy kiestek a krisztusi kegyelemből! (vö. Galata 5:1-10)

Szigorúan a Szentírásnál maradva arra vagyunk buzdítva, hogy teljes elménkből/értelmünkből (dianoia) szeressük Istent, nem pedig olyasmivel, ami az értelműnket meghaladja. (vö. Máté 22:37; Márk 12:30,33; Lukács 10:27)

Az 1János 5:20 szerint Isten Fia (és nem maga az Isten!) eljött, és értelmi képességet adott, hogy megszerezzük az igaznak ismeretét (hogy az igaz Istent megismerjük). Ha értelmi képességet kaptunk Isten megismerésére, akkor ez hogy fér össze egy 'értelem feletti' tanítással? Sehogy!

Az értelmi képesség, meg az értelem feletti tanítás úgy fér össze, mint Salamon rézoltárának öntött tengere, amelybe 3 ezer bát fért bele, ugyanakkor ez nem tudta befogadni az égőáldozatot, az ételáldozatot és a hálaáldozat kövérjét. (vö. 2Krónika 4:5; 7:7) 
 
Ugyanígy, ha a szentháromság-tan értelem feletti tanítás, akkor az meghaladja az értelmi képességünket! Ha viszont értelmi képességet kaptunk Istent megismerni, akkor egy ezzel össze nem egyeztethető értelem feletti tanítás egyértelműen 'idegen tanításnak' minősül.

Zsidók 13:9 mondja: „Ne hagyjátok, hogy különféle megtévesztő tanítások félrevezessenek benneteket.” (katolikus ford.) A háromság-tan éppen elég idegen ahhoz, hogy félrevezessen. Különösen, hogy vakon kellene elfogadni. (Vagyis értelemmel nem megragadhatóan.)

Krisztus küldetésének egyik vívmánya a vakok szemeinek látóvá tétele (vö. Ézsaiás 42:7), és nem a(z értelmi) szemek vakká tétele értelmi képességeken felüli tanítás(ok) elfogadására. Talán Jézus nem azt mondja, hogy szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss?! (vö. Jelenések 3:18) Hát akkor? Kinek a hátsó szándéka, hogy háromság hitű filozófusok elméletének behódoljon bárki is? Biztosan nem Istennek, aki elmédbe írja be a beírhatót, - és nem az értelem feletti beírhatatlant!

A Zsidók 8:10-ben olvashatjuk: „Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat,” (vö. 10:16). A törvényben ki volt jelentve (amit Jézus is megerősített az újszövetségre nézve), hogy Jehován kívül más istent (nyilván hamis bálványistent) imádni nem lehet! (vö. 2Mózes 20:3; 34:14; vö. János 4:21-24)

Tehát e keresztények elméjébe az van Istentől beírva, hogy rajta kívül nincs más Isten! Erre előhozakodnak egy értelem feletti tanítás értelembe való beleerőszakolásával, ami a háromság-hitűeknek egy értelem nélküli hiszékenysége, amely a Szentírástól teljesen elrugaszkodott nézetet tükröz, hiszen Péter a 'tiszta gondolkodóképességgel rendelkezőkről' írt (2Péter 3:1), akiket lehet ébresztgetni. De ha már valaki 'bealudt', annak annyi. Nehogy már Delila utódai bárkit is elaltassanak a térdükön, mint ahogy Sámsont is bealtatták! (vö. Bírák 16:19)

Billy Graham, a széleskörű ismeretséggel bíró baptista igehirdető írja „A Szentlélek” című könyvében, hogy a szentháromság az ÓSZ-ben még csak h o m á l y o s s e j t é s, de az ÚSZ-ben már n y i l v á n v a l ó, és bár még ma sem érti egészen, mivel misztérium, de elfogadja, mint Isten kijelentését. (28-29.old.)

Felmerül a kérdés, ha Jehova beszédei hétszeresen megtisztított beszédek (vö. Zsoltárok 12:7), és Jehova Mózeshez nem homályos beszédek által” szólt (vö. 4Mózes 12:8), akkor hogy lesz ebből ho m á l y o s s e j t é s?

A Nehémiás 8:8 szerint „Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat.” (MBT. ford.)

Hogy lehet az, hogy az egyszerű nép megértette az isteni tanítást (amiben nyilván benne volt az Istenről szóló tanítás is!), az egyházilag képzett Billy Graham meg annak ellenére sem érti, hogy az USZ-ben már állítólag nyilvánvaló, amit Isten magáról kijelentett? Ennek egyetlen oka lehet, mégpedig az, hogy Billy Graham idegen tanítások (Zsidók 13:9, Káldi ford.) képviselőjeként lép föl, és belemagyarázza a Szentírásba azt, ami nincs is benne.  

Hát ha Isten jelentette volna ki, akkor nem értelmezésből született volna, és nem emberi kísérlet lenne megfogalmazni egy Istenről kitalált titkot – amit Isten valójában (se titokként, ne anélkül) soha nem jelentett ki! Nagy Babilonnak, a hamis vallás szajhájának homlokán viszont valóban ott van a TITOK – és ezek közé tartozik a szentháromság-misztérium is! Viszont a mennyek országa titkainak megértése megadatott az igaz hívőknek (vö. Máté 13:11), de ők nyilván nem is imádnak mást az Atyán kívül! (vö. János 4:23)

Ha a Róma 12:2 felhívását nézzük, az Istentől elkívánt elme megújítási folyamattal homlok-egyenest ellenkező folyamat végeredménye egy értelem feletti, nem kinyilatkoztatott, egyházi emberek akarata által kifaragott dogma elfogadása. Vajon ami Istentől származik, az emberi akaratból van-é? 2Péter 1:20-21 világosan mondja, hogy NEM! Mivel a szentháromság-tan egyértelműen nem ihletett egyházi (emberi) dogma és nem bibliai tan, Istentől semmiképpen nem származhat!

Bennünk megvan a Krisztus gondolkodása (1Korinthus 2:16), Krisztus meg Istent „egy”-nek nevezte. (vö. János 5:44; 6:27; 17:3) Akkor hogy lehet abban Krisztus gondolkodása, aki Istent nem egy-nek, hanem három(ság)-nak nevezi? Isten békességéről olvassuk, hogy az felülmúl minden értelmet, és nem a személyéről, hogy az háromszögszerű. (vö. Filippi 4:7)

Pál mondja a Kolossé 2:2-3-ban: Azért küzdök, hogy egyre mélyebben megértsék (talán az értelem feletti tanítást? Nem, hanem) az Isten titkos igazságát, ami nem más, mint maga Krisztus. Benne rejtette el Isten a bölcsesség és tudás minden kincsét.” („Felhasználva az Újszövetség - Egyszerű fordítás. Copyright © 2003 World Bible Translation Center, Inc., engedélyével.”)

Isten szent titka tehát Krisztus, - az egyedül igaz Isten, és Krisztus - ismeretének elsajátítása (János 17:3), és nem egy misztikus szentháromságtan ismeretének az elsajátítása. Az egyre mélyebb megértés nyilván nem az értelemfelettiség homályába vezet, hanem az értelem által befogadható Isten (az Atya) és Krisztus ismeretébe (megismerésébe)! Ez az 'igazak bölcsessége' (Lukács 1:17), amivel minket Isten eláraszt: „mindenféle bölcsességgel és megértéssel” (Efézus 1:8 - Felhasználva az Újszövetség - Egyszerű fordítás. Copyright © 2003 World Bible Translation Center, Inc., engedélyével.”)

Az „értelemre nézve tökéletesek legyetek” (1Korinthus 14:20, Káldi ford.). Nem pedig elmét ámítók, phrenapatész-ek = csalók, másokat rossz útra vezetők! (Titusz 1:10) Akik a világosság fiainak adják ki magukat (vö. 2Korinthus 11:15), miközben saját filozófiájuk kedvéért kiforgatják Istennek Önmagáról való kinyilatkoztatását.

A háromság fogalmát használják a keresztény vallás központi tantételének jelölésére” (The Catholic Encyclopedia. 1912., XV. kötet, 47. oldal).

Szentháromság (lat. Trinitas Sancta): az egy, élő és igaz Isten misztériuma: Atya, Fiú és Szentlélek, három személy egyetlen lényegben...A ~ a kereszténység központi hittétele, mert Isten a kinyilatkoztatásban ezt mondta ki magáról mint legbensőbb igazságot, s ebben benne van belső életének kitárulása is az ember felé.” ( Magyar Katolikus Lexikon)

Kissé merészen azt lehetne mondani, hogy Isten nem nyilatkoztatta ki a Szentháromságot. A Szentírás beszél az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről külön, beszél a köztük levő kapcsolatokról, anélkül, hogy egybefogná a különböző szálakat. De azt a pontot, ahol a teljességgel felfoghatatlan kezdődik, Isten belső életének titkát, a kinyilatkoztatás érintetlenül hagyja, s csupán egy-egy utalást ad.” (Salamon László plébános, Nagyboldogasszony Plébánia, Csongrád, fórum, Vasárnapi prédikációk)

 Indítékok keresése:

Vanyó László r. katolikus Dogmatörténete így mutatja be a szentségtelen spekuláció filozófiáját: A továbbiakban fogalmi tisztázásra volt szükség, … mi az ami egy a Háromságban, és mi az ami három? Annak jelölésére, ami három,… alkalmasnak látszott a „hyposztaszisz”... Mivel az „uszia” az „einai” (lenni) ige participiuma, az Exod. 3,14-ben szintén előfordul a „ho ón” formában, a jelentése „aki van”, „a Létező”, így nevezi meg magát Isten, ezért ez mutatkozott alkalmasnak annak jelölésére, ami a Háromságban egy… A „hyposztaszisz” szó az USZ-ben legföljebb csak a Heb. 1,3-ban fordul elő, ugy, hogy trinitárius értelemben lehessen magyarázni.” (265.old.) 

Az 1992-ben Kolozsvárott kiadott református Bibliai Fogalmi Szókönyv már kész tényként tálalja: „Azt, hogy Isten lényén belül egy titokzatos közösség van, az ÓSZ-ből még csak sejthetjük. Maga az USZ sem ad szentháromságtant, de itt már olyan hármas tagolású formulákkal találkozunk, amelyek ősi hitvallásként éltek a keresztény egyházban… A Szentírás világosan azt tanítja, hogy Isten úgy jelentette ki magát, mint egy Úr (JHVH-Küriosz), és azt is, hogy három létmódban (hüposztászisz) (Zsid 1,3) jelent meg.” (169-170.old.) 

Ha ez igaz lenne, akkor (a szentháromság valósága alapján) Jézusnak ugyanúgy a mi Istenünknek kellene lennie, mint az Atyának. Csakhogy ez nem áll. Jézus Krisztus egyértelmű és kiforgathatatlan tanítása szerint a mi Istenünk az Atya egyedül. (vö. János 20:17) És az Atya nem szentháromság! Nekünk egy Istenünk van, az Atya, és egy Urunk, a Jézus Krisztus. (vö. 1Korinthus 8:6) Olyan világos ez, mint a nap, és csak azok nem értik meg, akiknek e világ istene megvakította az ő elméjüket, hogy ne lássák a Krisztus evangéliumának világosságát, aki az Isten képe. (vö. 2Korinthus 4:4) 

 Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések: