Mit mond a tudomány és mit mond a Biblia, melyiknek van igaza?
A tudomány döntően materialista álláspontja szerint sajnos a „szabad akarat” nem tudományos valóság. Ez egy mítosz, amelyet a keresztény teológiából örököltek. A teológusok kidolgozták a „szabad akarat” gondolatát, hogy megmagyarázzák, miért van igaza Istennek, hogy megbüntesse a bűnösöket rossz döntéseikért, és miért jutalmazza meg a szenteket jó döntéseikért.
A materialisták is kidolgozták a magukét; a szabad akarat elutasításának gondolatát. Az emberek döntenek – de ezek soha nem függetlenek. Minden választás sok olyan biológiai, környezeti, társadalmi és személyes körülménytől függ, amelyeket nem tudsz magad meghatározni.
A determinizmus elmélete azt állítja, hogy az eseményeket, választásokat, cselekvéseket olyan előzmények határozzák meg, amelyek felett az embernek nincs befolyása, azaz egy inger válaszreakciót fog eredményezni.
Az embereknek vannak érzelmeik, amelyek valójában nem szabadok, abban az értelemben, hogy nem választhatjuk meg szabadon szenvedélyeinket. Az étvágy – a kéjvágy, a kapzsiság, az éhség, a félelem stb. – minden állatra jellemző, racionális és irracionális. Míg az emberek jelentős mértékben képesek megszelídíteni étvágyunkat, valójában ki vagyunk téve nekik, és nincs libertárius irányításunk felettük.
Vajon nem fel akar menteni ezt az álláspont a személyes felelősség alól? Vizsgáljuk meg.
A tudás a valóságnak megfelelő gondolkodás, a tanulás pedig új tudás megszerzése. Csak az elmével rendelkező élőlények tanulhatnak, mert csak az élőlényeknek van elméjük, és csak az elmével rendelkező élőlényeknek lehet tudásuk. Az elme vagy gondolat vagy tanulás élettelen tárgyakhoz való hozzárendelése pusztán metaforikus.
Az agynak nincs elméje, nincs tudása, és az agy nem tanul. Az agy neurális hálózatainak megerősítése és elnyomása nem tanulás. A tanulás elengedhetetlen feltétele, de a tanulás az emberi lények, összességében véve új ismeretek elsajátításának képessége, nem pedig az emberi szervek képessége egyénileg.
Az emberi szervek nem „tudnak” vagy „tanulnak” semmit. Tévedés azt állítani, hogy az agyam tanul, mint azt mondani, hogy a tüdőm lélegzik, vagy a lábam jár. Tanulok, lélegzem és járok, az agyam, a tüdőm és a lábam segítségével.
Az emberi lények az agy, a szem, a kéz, a könyvek és a gépek segítségével tanulnak. Sok mindent használunk a tanuláshoz, de csak mi tanulunk, nem a szerveink vagy az eszközeink.
A mesterséges intelligencia fejlődésének sarokköve az a mindent átható feltevés, hogy a gépek tudnak vagy akarnak gondolkodni. De a számítógépek semmilyen szempontból nem „okosak”. A gépek teljesen képtelenek gondolkodni. ennek alapja, hogy a számítás és gondolkodás nem egymást fedő fogalmak.
Csak az elmének van szándékossága, és az intencionalitás az elme ismertetőjegye. [Az intencionalitás az elmék ereje, hogy valamiről szóljanak: dolgokat, tulajdonságokat és állapotokat képviseljenek" /Jacob, P. (Aug 31, 2010). "Intentionality". Stanford Encyclopedia of Philosophy. Retrieved 21 December 2012./]
Nem az agy futtatja az elmét, ahogy a számítógép futtat egy programot!
Innentől kezdve az ember gondolkodása és szándékos tudásgyarapítása a szabad akaratának a kifejeződése, amely nem függ azoktól az eszközöktől, amikkel ezt kivitelezi. Nem a lábam dönti el, hogy járok-e, vagy az agyam, hogy gondolkodok, és a döntésem által cselekszem-e. Van ugyan befolyása rá, /rutinbeidegződések, biológiai sajátosságok/ de nem az vezérli. Választásainkat nem a saját agyunk neurofiziológiai tevékenysége határozza meg. A pin-kód beütését nem a tudatalatti határozza meg, hanem a tudatos választás, hogy mit ütök be. Az adott helyzettől is függ.
Minden gondolat valamire fókuszál, míg egyetlen anyagi tárgy sem fókuszál semmire, önmagában egyetlen anyagi tárgy sem szól semmiről. Egy könyvből, a borítójából, a lapokból, a nyomdafestékből hiányzik a lényeg - mivel ezek csak tárgyi eszközök, amiket a szándékos elme felhasznál. A mesterséges intelligencia képes számolni, de nem tud számító lenni, mint az ember:
"... romantikusan szélsőséges figura, angyali szépsége mögött egy fúria démoni rosszakarata lapul. Jéghideg számítás irányítja minden lépését; gonoszságának, főleg ami Edittel való bánásmódját illeti, nagyon is nyomós anyagi háttere van,..." /Plankenhorst Alfonsine, a szép bécsi bárólány Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében./
A gondolat nem pusztán nem számítás. A gondolkodás a számítás ellentéte. A gondolat szándékos. A számítás nem szándékos. Azt hinni, hogy a gépek képesek gondolkodni, vagy hogy az emberi gondolkodás egyfajta számítás, alapvető tévedés.
A gépek például soha nem lesznek rosszindulatúak és nem ártanak az emberiségnek. Az emberek olyan módon használhatják a gépeket, amellyel /szándékosan vagy akaratlanul is/ kárt okozhatnak másoknak. De a rosszindulat és a figyelmetlenség az emberben van, nem a gépekben. Csak az embernek van genetikai programtól független szabad akarata. [Lehet éppen függeni az agytól, de azt kémiai zavar /pl. neurotranszmitterek nem megfelelő működése/ okozza.]
Az abszolút szabad akarat, amikor valaki úgy dönt, hogy döntés nélkül marad.
Az embernek van egy benne működő DNS programja, aminek engedelmeskednek a sejtjei, hatásokat érzel: elálmosodsz, éhes leszel, elfáradsz, ezek automatikusan jönnek, már ezekkel születtél. Vannak vágyai, tervei, itt már az ember /az általa tanult dolgok felhasználásával/ dönt: átmegyek a piros lámpánál a zebrán vagy megvárom a zöldet? Én döntök, aki ura vagyok a lépéseimnek. Ha ezeket alapból nem érti valaki, akkor kár minden szóért.
Nyáron az ember többnyire hideg üdítőt iszik, de attól még a döntése szabad akaratból történik, hiszen vannak akik másként döntenek, ahogy a nekik tetszik. Ha az embernek nincsen függősége valamitől /dohány, alkohol, kábítószer, stb./, akkor ura a döntéseinek! Nincs arra bizonyíték, hogy akár az utolsó pillanatban a tudatos agyunk ne lenne képes bármilyen döntést felülírni.
Amikor már nem tudunk változtatni egy helyzeten, kihívás elé állítjuk magunkat. Az inger és a válasz között tér van. Ebben a térben a mi hatalmunkban áll eldönteni a választ.
A szabad akarat a cselekvés előtti pillanat választási lehetősége, amely minden kiszámíthatósági tényezőt fölülír.
Ha nem létezne szabad akarat, az éttermekben nem létezne A la Carte étlap, csak menü, abból is csak egy.
[Jön a pincér, megkérdezi, mit kér? - Nem tudom. Nincs szabad akaratom. - Nos, van a raktárunkban három éve lejárt szavatosságú sárgabaracklé céklalével keverve. Jó lesz? - Mit tudom én, nincsen szabad akaratom. - Van gazella zúza pörköltünk is, csak egy kicsit büdös, mert négy napos. Hozhatom? - Mit tudom én? Nincs szabad akaratom. - Jó, akkor hozom. - Hányni kezd a vendég. - Hívjak mentőt? - Mit tudom én, nincsen szabad akaratom. - Jó, akkor hívom a liftszerelőket.]
A szabad akarat egy autonóm módon alkalmazott felülbírálati képesség.
Sok idegtudós azt vallja, hogy agyunk előbb hoz döntéseket, mint mi – az emberi cselekvéseket elektromos hullámok indítják el, amelyek nem tükrözik a szabad, tudatos gondolkodást. De a legújabb kutatások aláássák ezt a népszerű állítást a szabad akarat ellen.
Egy kísérletben arra kérték az embereket, hogy amikor úgy döntenek, hogy megnyomnak egy bizonyos gombot, azonnal vétózzák meg a döntést. Tehát mondják azt, "megnyomom ezt a gombot” meg azt, "talán nem fogom megnyomni a gombot”. És ne nyomják meg.
Az lett az eredmény, amikor úgy döntöttek, hogy megnyomják a gombot, mindig megvolt az agyhullám, ami fél másodperccel megelőzte a döntést. De amikor úgy döntöttek, hogy megvétózzák a gomb megnyomását, egyáltalán nem volt új agyhullám. Az agyhullámok némák voltak.
Tehát megvan a képesség annak eldöntésére, hogy megfelelünk-e annak, amit az agyunk sürget, vagy sem. És ez a megfelelés nem anyagi jellegű. Ez nem egy agyhullám. Ez nem anyagi. Ez a szabad akarat. Mint a sakkban is szabadon választott lépéskényszer van.
Egyszer nyer az ember, másszor veszít. A koncentrációtól függ és a stratégiai tudástól. Ha nem volna szabad akarata, el sem dönthetné, hogy egy adott játszmában a fehér bábukat fogdossa vagy a feketéket. Hanem összevissza.
Az ember egy szellemi intelligencia anatómiai objektuma, tőle független intelligens biológiai történések gyakorló terepe, de mégis uralni képes ezt a folyamatot, hiszen önként véget vethet neki. Az öngyilkosság messze nem evolúciós tulajdonság - célzott túlélési ösztön -, hanem azzal ellentétes. Abszolút szándékosság, amely a szabad akarat szinonimája. /Egyébként az evolúciós alkalmazkodás sem önkéntes, hanem programozott./
A kreatív szellemi intelligencia eredete
A kreatív szellemi intelligencia hogyan származhat az anyagból, ha annak nincsen. Egy üvegből csak azt lehet kiönteni, ami benne van.
Az ember teremtett lény és tanítva van, hogy jól döntsön és jó végkimenetele legyen az életének. Tehát a szabad akarat azt jelenti, hogy nem programozott, hogy megfogjon egy pohár bort, hanem ő dönti el, hogy hány pohár bort fog meg és lesz iszákos vagy elég egy pohár. A szabad akarat az emberi lét valódi és alapvető aspektusa, a szabad akarat tagadása pedig ócska tudomány és öncáfoló logikai ostobaság.
„Nem tudjuk értelmezni a [szabad akaratot] tudományos értelemben.” /Sam Harris, Szabad akarat (New York: Free Press, 2012), 64./ Nem tudják értelmezni, mert megrögzött materialistaként nem is akarják. De ha akarnák se tudnák, mert nem anyagi eredetű.
A szabad akarat forrását az anyagelvű tudomány nem ismeri, a jelenlegi felfogása alapján nem is megközelíthető jelenség. A szellemmel nem tud mit kezdeni, azt sem tudja mi fán terem. Ha azt hallja, hogy szellemvilág, szellemi lények, szellemi képmásra való teremtés, összecsuklik, mint a colstok, amely nem tudja megmutatni, milyen időjárás lesz holnap. A tudománynak a szellem tabu, egyéb híján rávágja, hogy smafu.
Az ateizmus miatt lesz ön bölcs az ember, amikor a saját feje után elkezd okoskodni, hogy mi hogy van és ahány ateista annyiféle módon mondja mi hogy van és ez tudomásul van véve. És a végeredmény ismert, hogy hogy a sok önvezető ateista annyi ellentmondást szül a világban, hogy egyre nagyobb a katasztrófa és ezért ezt az áltudományos bölcselkedést a szabad akarat tagadásáról, és a felelősségvállalás elhárításáról le kell leplezni.
Szabad vagy a döntésedben, különben nem lehetnél ateista, és megtérhetsz, így lettek hívővé az emberek, mert erre használták fel a szabadságukat. Ha az anyag döntené el, hogy melyik mellett kössél ki, akkor mindenki egy húron pendülne.
Isten mindenhatósága kizárja a szabad akaratot?
Hogy az Isten mit tud és mit nem tud, megmondja a Biblia, és ne az ateista mondja meg a saját szakállára.
Bibliai idézet:
Filem 1:14 (H Kecskemethy) de a te elhatározásod nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy ne legyen a te jóságod mintegy kényszerítésből való, hanem szabad akarat szerint.
Itt az történik, Pál apostol Filemonnak írja, hogy megparancsolhatná neki, fogadja vissza szeretettel a szökött rabszolgát, Onezimuszt, aki immár keresztény lett és a szellemi testvére, de inkább arra apellál, hogy ő ismerje fel mekkora érték immár ez a rabszolga, aki testvérré lett Krisztusban, ne parancsra tegye.
[Keresztény rabszolgának lenni anno teljesen más státusz, mint pl. római rabszolgának lenni. Nem állat a rabszolga, csak a materialista tudomány sorolja az állatok közé az embert. Ámbár, ahogy tönkre van téve a Föld nevű bolygó az ateista ipar kapzsisága következtében, van benne nem kis igazság.]
Ugyanez a megtérés is, Isten a Bibliában apellál afelől, hogy nekünk válik javunkra, ha elfogadjuk az irányítását és az Ő atyai szeretetét, mert mindent értünk tett, a DNS-től kezdve a bolygó felépítése mint lakás, ahol meg van minden földi jó, és a szeretetben testvérei lehetünk a másiknak.
Innentől kezdve mindenki maga dönti el, hogy ezzel a lehetőséggel mit tesz.
Isten mondta Káinnak:
1Móz 4:6 És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
1Móz 4:7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.
Erre mit csinált? Megölte Ábelt. Ez a szabad akarattal való visszaélés.
Pár válasz néhány kijelentésre:
- Ha el tudnám hinni, hogy a Biblia igaz, akkor az üdvözülést választanám. Így, hogy nem tudom elhinni, nyilván nincs választási lehetőségem a valóságban, de eljátszani ettől még el tudok a gondolattal.
Válasz - Nem előre kell hinni a Biblia igazában, hanem meggyőződni róla, a hit utána jön!
- A Biblia szerint Isten előre elkészítette a szentek cselekedeteit, emellett csak az lehet hívővé és kaphat kegyelmet Istentől, akit Ő kiválaszt. Ajánlom a Rómaiakhoz írt levél 9. fejezetét. Jézus pedig ezt mondta: "És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki." János 6.65 -
Válasz - Itt /a római levél eleve elrendelés témája/ egy szellemi királyság-uralkodásra való elhívást taglal, ami valóban egy kisebb csoport kiválasztásán alapul, de a többi önkéntesen lesz keresztény, akik nem felkentek a Krisztussal való uralkodásra. Bárki lehet az.
Jel 22:17 ... És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
Istennek látnia kell a jövőt vagy hogyan lennének a jövendölések amikről annyira nagyon szokták állítani, hogy beteljesültek. Ha ennyire tudja előre hogy mi lesz akkor pedig meg kell hogy írva legyen minden cselekedetünk.
Válasz - A jövendölések nem egyes emberekről szólnak. Arról ezt olvassuk: Máté 24:13 De aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. - Az egyénen múlik. Nincs előre megírva a cselekedetünk, hanem csak az, ha ezt vagy azt teszed, ezt vagy azt kapod fizetségül.
Ha ő előre tudja a végkifejletet, akkor már el van döntve, hogy elkárhozom vagy üdvözülök, és akármit teszek az ezen nem változtathat, vagy ha mégis akkor nem tudta előre.
Válasz - A kettőnek egymáshoz semmi köze. Ne mondja meg az ember, hogy Isten mit tud, mint ahogy a DNS programjának se mondja meg, hogy növesszen neki csőrt vagy taréjt - ahogy az evolúció dogmagyártói kitalálták, hogy így működik. Saját maguknak kifejlesztettek mindent, ami nekik a túléléshez kellett. Aztán ha nem jött be a taréj, elsorvasztották. Persze tudatosan. /Ha még volt rá idejük, és ki nem haltak az éppen megváltozott környezethez abszolút nem illő alkatrész miatt./
Persze az ember tudatosan akarattal sem tudja kifejleszteni, amit szeretne. Csak a dinoszaurusz. Ja, hogy eleve miért nem szárnnyal fejlődött ki? Akkor még nem volt égbolt. Vagy nem fedezte fel az égboltot. Mert mindig lefelé, a földre nézett, ne hogy tüskébe lépjen. De amikor fölfedezte az égboltot, az a vágy hatotta át, hogy repülhessen. És addig verdesett a lábaival, míg szárnya nem nőtt.
Hogy hogy nem lett izomláza verdesés közben? Biztos belement egy nagy pocsolyába és ott verdesett tovább. Millió éveken át. Akkor még sok pocsolya volt és volt a víznek utánpótlása. /Most meg az ember, ha akarná se tudná kinöveszteni a szárnyait, mert szárazság van. Izomlázzal még lehet valamit kezdeni, de szárazsággal?/
Mindent a természeti törvények irányítanak így az emberi döntéseket is. Ami születik bennük, az egy előre kiszámítható döntés. Tehát nem szabad.
Válasz - Teljesen értelmetlen álláspont. Ezt a szöveget sem ő írta, nem ő fogalmazta?
Amennyiben az vázolt eset az igazság /már pedig úgy néz ki/ akkor nem is kell hogy beleszóljon, mert már a kezdetekkor meghatározott mindent amitől nem lehet eltérni.
Válasz - Teljes ostobaság! Azt sem tudja, hogy egy adott szó, pl. "kezdet" - mire vonatkozik? És az, hogy Isten uralja az atomot, és az atomok által történő anyagi formában megjelenő létezést, az élőlények genetikai bázisát, még nem jelenti azt, hogy tudatos lények meg lennének fosztva a szabad akaratuktól. Vannak akik képesek a vérnyomásukat akarati módon befolyásolni.
A szabad akaratnak millióféle aspektusa lehet, ki hogyan éli meg a lehetőségeit. Az egyik ember balra megy, a másik jobbra. Ki autóval, ki busszal, ki villamossal. És ott áll meg, ahol akar. Ha az embernek nem volna szabad akarata, nem tudná kivenni a szabadságát, amikor akarja. Ha a munkáltató ugyan részben ebbe bele is szólhat, de az még az autonóm szabad akaratot nem cáfolja meg.
Még mindig nem látom, hogy mi a SZABAD döntés? Hogyan működik?
Válasz - Választhatod a megtérést és az elkárhozást.
Egy robotnak is van önálló döntése. Pont olyan, mint neked. Az szerinted szabad?
Válasz - Minden robotnak van alapprogramja, anélkül meg sem mozdul. A sakkgép is azért lép ezt vagy azt, mert programozva van neki egy adott állásra x lépést meghozni, de nem tud stratégiai lépéseket lépni, tehát cseleket alkalmazni, előre átlátni lehetséges helyzeteket és aszerint lépni kombinatív megoldásokat alkalmazva. Ez már igazi szabadság, amire csak az ember képes, az állat sem.
A stratégiai tervezés és kombinatív kivitelezés a szellem szabadságát bizonyítja. A helyzethez illő rugalmas változtatások lehetősége a szellemi kreativitás szabadságát bizonyítja. Vagy a körülmények is előre meghatározottak, eleve elrendeltek, amikhez szorosan igazodniuk kellene az emberi cselekvéseknek? Előre meg volt határozva, hogy az esőn bőrig ázzon? Miért nem vitt ernyőt magával?
Végezetül egy nyilvánvaló bizonyíték a szabad akaratra épülő döntési képességre:
https://www.youtube.com/watch?v=3-Pk3vucTCo
9.06 percnél. "Gyorsan mozgó dolgokat kell keresni... Amely kisbolygó éppen felénk jön, nem ismeri fel az automatikus szoftver, tehát az emberi agy kreativitása és alapfelismerő képessége is szükséges." - Egy aszteroida csapódott be Kanadában, az Erie tó közelében.
Egy determinált agy szabad akarat nélkül nem képes erre. Épp arról a különbségről beszél, hogy a programozás /számítógép, digitális kamera/ nem elegendő, tehát az agy determinált esetleges programozása sem elegendő a felismeréshez. Kell hozzá a szellem, ami az emberi faj elidegeníthetetlen sajátossága. Ami megkülönbözteti az állattól, vagy bármilyen robottól.
1Móz 1:27 Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése