motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS - EVOLÚCIÓ – BIBLIAI kérdésekben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. - A Dániel könyve beszámol a végidőben egymás ellen harcoló királyokról, akik egy asztalnál ülnek, és egymással hazugságot beszélnek. Az Északi és Déli király küzdelme Armageddon csatájában fog tetőzni, amikor Krisztus átveszi a Föld irányítása feletti hatalmat. Hogy akkor ki fog állva maradni és ki nem, ez minden embernek az önkéntes választásától függ. Dániel 12:1 És abban az időben feláll Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped mellett áll; és a szorongattatásnak olyan ideje lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nemzet van, egész addig az ideig: és abban az időben megszabadul néped, mind, aki a könyvben beírva találtatik.

2023. november 23., csütörtök

A természetes szelekció az evolúció oka?

 



"Az evolúció nem azonos az alkalmazkodással vagy a természetes kiválasztódással. Ne feledje: a természetes szelekció az evolúció oka."
¤ ¤ ¤ ¤ ¤

Ha a természetes szelekció az evolúció oka, akkor honnan van, milyen alanyban nyilvánul meg a természetes szelekció, amely okozza az evolúciót? Természetes szelekció létrejövéséhez már evolúciós termékek szükségesek, amik a természetes szelekció által utólag megmérettetnek. Ezért a természetes szelekció nem lehet az evolúció okozója, mert ha megelőzi az evolúciót, akkor milyen alanyokon szelektál? Ha pl. egy zsűri mérlegelése okozza a produkciókat, akkor mit mérlegel a zsűri, ha a mérlegeléssel hozza létre azt a produkciót, amiben utólag véghez viszi a mérlegelést? Mérlegelés már csak egy produkció előadása után következhet, ennélfogva a mérlegelés nem okozhatja a mérlegelés tárgyát, mert ha nincsen produkció, mérlegelés sem lehet. Ennélfogva ki van zárva, hogy a természetes szelekció volna vagy lehetne az evolúció oka.


- Nem szükséges minden egyes valótlanságot leleplezni, elég csak az elsőt.
A többi úgyis arra épül. -

A részletek ábrázolása

Egy ház falainak leomlása

Van egy ház. Történik egy földrengés. A ház megrongálódik. A falakban kár keletkezik. Az erősebb anyagból épült fal ellenállóbb mint a gyengébbik rész, amely leomlik. Az ellenállóbb rész alapul szolgálhat a ház újra felépítésére. A tovább hasznosítható haszon az ellenállásból és leomlásból következő változás eredménye. Ez olyan esemény, amit a természetes kiválasztódás általi evolúció biológiai folyamatához hasonlíthatunk.

Ami fontos tényező, hogy ez a változás alanyokat igényel, igényli azokat a falakat, amikben a földrengés által a folyamat végbemegy. A háznak és az eredeti falnak kezdettől fogva állnia kell, hiszen a földrengés általi változás utólagos változás, ami nem idézheti elő a már meglévő, kezdeti fal létezését és eredendően stabil állapotát. Miközben a földrengésből adódó leomlás-változás annak a folyamatnak az utólagos része, amiben megnyilvánul.

Ezért a leomlás okozta minőségi különbség csak az utólagos változásban mutatkozik meg, mint spontán szelekció, de ezt a változást nem idézheti elő. Mert sem az eredeti ház falainak létezése, sem a földrengés, sem a különböző falminőség fennállása, sem a földrengés miatt bekövetkező falaknak a leomlása, sem a leomlás miatti változás minőségi különbsége nem az ő kompetenciája. Ezek mind a leomlás-változás eredményétől független tényezők. A minőségi különbség alanyokat igényel, amikben megnyilvánulhat.

Ezek a tényezők mind arra mutatnak, hogy a természetes szelekció nem lehet eredendően okozója az evolúciós változásnak.

Ugyanez a biológiában

Egy fa alatt van három zsiráf /ezek a ház falait szemléltetik/, közülük az egyik jobban alkalmazkodik a másik kettőnél, mert eléri a magasabban lévő faleveleket /ez a földrengést és a falak leomlása közötti különbséget szemléltetik/. A természetes szelekció kiselejtezi a két kevésbé jól alkalmazkodót /ez a gyengébbik falrész leomlását szemlélteti/.

A túlélőnek lesz utódja, ha szaporodik, és a génjeit tovább adja a következő nemzedéknek. /Ez az ellenállóbb rész megmaradását szemlélteti, amely alapjául szolgálhat a ház újra felépítésére./

természetes szelekció = az alkalmazkodás közti különbség eredménye: a gyengébb falak és zsiráfok kiselejteződése

evolúció = ennek a folyamatnak a végbemenetele, megtörténése, haszon megnyilvánulása 

Mi tehát a természetes szelekció?

A természetes szelekció egy evolúciós folyamat, amelyben a túlélést elősegítő tulajdonságokkal rendelkező egyedek nagyobb arányban szaporodnak. A természetes szelekció általi evolúciónak a létrejöttéhez szükség van 1., a tulajdonságok változására; 2., a tulajdonság-változásból fakadó előnyre; 3., a tulajdonság-változásból fakadó előny továbbadására.

Vajon ez a természetes szelekció általi folyamat magyarázatul szolgálhat az élővilág eredetére? Nem. Miközben a darwini evolúciós elméletet erre használják. Mi a probléma?

Az evolúció nem itt kezdődik, hanem hogy honnan van a zsiráf? Állítólag az első eukarióta sejttől.

Az állati evolúciót klasszikusan egy faként ábrázolják, amelynek gyökerei az 1,5 milliárd évvel ezelőtt megjelent első eukarióta sejteken alapulnak. 700 millió év után megjelentek három leszármazási vonal mentén a sugárirányú szimmetriával rendelkező szervezett állatok (szivacsok, medúzák), majd a kétoldali szimmetriával és dorsoventralis tengellyel rendelkező élőlények. Stb. Ezek mind szaporodnak, és a kevésbé jól alkalmazkodók kiselejteződnek a természetes kiválasztódás által.

Új felismerésre jutás

A prokarióta evolúció és az életfa két különböző dolog, és ekként kell kezelni őket, nem pedig a makroszkopikus életből a prokariótákra extrapolálni. Az a hiedelem, hogy a prokarióták egy ilyen fával kapcsolatban állnak, mára erősebbé vált, mint az ezt alátámasztó adatok. Az egyetlen univerzális életfa monisztikus koncepciója a genomadatokkal szemben egyre inkább elavultnak tűnik.

Az evolúció leírásának ez a hagyományos modellje már nem a legtermékenyebb tudományos pozíció, mivel az evolúciós minták és mechanizmusok sokasága van benne. Egyetlen kettéágazó sémának a prokarióta evolúcióra való rákényszerítése figyelmen kívül hagyja a prokarióták közötti természetes variációk nem faszerű természetét, és a genomokból származó megfigyeléseknek csak egy kis részét teszi ki. Az evolúciós folyamat megszakad a prokarióta-eukarióta szakadékban.

Az univerzális filogenetikai fa gyökere a sejtek evolúciójának első szakasza, amikor a fejlődő sejt kellően integrálódott és stabil lett a horizontális géntranszfer eróziós hatásaival szemben, hogy valódi szervezeti vonalak létezhessenek.

Az evolúciótörténet egy bizonyos pontján a ma ismert sejteknek a biológiai szerveződés valamilyen ősi, primitív formájából kellett keletkezniük, amelyről semmit sem tud a tudomány. Így az, hogy mi volt az egyetemes ős, és hogyan hozta létre az első leszármazást, sarkalatos biológiai kérdések.

Ez lenne az az evolúció, amelyet a természetes kiválasztódás okozott? Aligha, mert az nem itt kezdődik, hanem hogy honnan van az ősi, primitív sejt? A prokariótából nem lehet leszármaztatni, különben is, ha az előbb volt, az honnan volt?

Az ősi, primitív sejt honnan van? [Ilyen nem létezik!]

Az ősi, primitív sejtet talán az evolúció hozta létre, amit a természetes kiválasztódás okozott? Nem, mert akkor az ősi, primitív sejt előtt már volna evolúció, de evolúció csak akkor lehetséges, ha vannak alanyai, amikben megnyilvánulhat, végbemehet. Ezért az első primitív ősi sejt, amelynek van képessége szaporodni, hasonlít ahhoz a zsiráfhoz, amely megmérettetik a természetes szelekció által és akkor ott már működhet a természetes kiválasztódás, ami evolúcióhoz vezet. /Aztán hogy ez a primitív sejt nevezhető-e primitívnek, az egy más kérdés./

De ez nem az az evolúció, amely választ ad az élőlények eredetére, hanem csupán az evolúciós változás eredetére ad választ. A fajszínt alatti változások mikroevolúciós történéseinek semmi köze a fajszínt fölötti kialakulás vagy kifejlődés történéséhez, mert annak eredetére nem ad választ, nem mondja meg, hogy az ősi, primitív sejt honnan van?

A természetes szelekció általi evolúciónak a létrejöttéhez szükség van 1., a tulajdonságok változására; 2., a tulajdonság-változásból fakadó előnyre; 3., a tulajdonság-változásból fakadó előny továbbadására. Ezt az ősi, primitív sejtből vezetik le, hogy évmilliók alatt állítólag megtörtént. Holott csupán tulajdonság-változás történt a már meglévő alapból, aminek a létrejöttéhez a természetes szelekció általi evolúciónak semmi köze nincs.

Az evolúciós képességek nem hoznak létre evolúciós képességet, az eleve adva kell hogy legyen. Aztán hogy ez a képesség eredetileg egy ősi, primitív sejt sajátja volt, vagy Isten által teremtett élőlényeké, az egy külön téma. Mivel sem a prokarióta-eukarióta sejt, sem az attól szakadéknyi távolságra álló ősi, primitív sejt /amire az életfát alapozzák/ az élettelenből magát föl nem építi /a genetikai kód és az eukarióta sejtek állítólagos evolúciója is rejtély a tudomány számára!/, ezért az alapok szükségszerűen a teremtés által vannak lerakva.

Viszont Isten a Bibliában nem őssejtből történő teremtésről beszél, hanem kész, kifejlett, túlélőképes élőlények teremtéséről, és külön az ember teremtéséről, amelynek eredete nem az állatvilág, hanem a föld alkotó elemeiből Isten képére teremtett férfi és nő.

Végeredményben az evolúció oka nem a természetes kiválasztódás, hanem az csupán az evolúciónak az eszköze, de ez az eszköz sem alkalmas megmagyarázni azoknak az ősi élőlényeknek az eredetét, amelyeknek a tulajdonság-változásait látjuk végbemenni a mindennapokban. Hogy pedig a darwini evolúció új fajok eredetének magyarázatára alkalmas, ez annak az átfogalmazása, hogy ez a fajkeletkezés az eredeti fajkeletkezés megmagyarázására is alkalmas, mert nem alkalmas.

Azok nem evolúció útján keletkeztek, evolúció útján pedig csak olyan új fajok keletkezhetnek, amelyek újaknak vannak nevezve, miközben a régieknek a variánsai, amelyeket a természetes szelekció alakított ki a különböző környezeti szelekciós erőhatások nyomán. Az eredeti, ősi primitív sejtek vagy élőlények létrejöttére ez nem alkalmas, ezért a darwini evolúció az alapkérdést nem válaszolja meg, de olyan látszatot kelt, mintha megválaszolná.

Az elmélet szerint az evolúciós fa minden ága, bár függetlenek egymástól, hajlamosak ugyanabba az irányba fejlődni, Mindegyik törzsben a szív- és érrendszer mechanikai teljesítményének javulása ugyanazon célok felé halad, mint a fokozott aktivitás, fokozott anyagcsere és a környezettől való függetlenség. Úgy tűnik, hogy minden szívtípus a legjobban illeszkedik az egyes törzsek szükségleteihez.

Ez persze egy stratégiai célra törekvő feltételezés, hogy minden szívtípus, ill. minden szerv egy komplex szervezeti egység irányába hajlamos fejlődni, amely szervezeti egységből annyi féle van, ahány millió-féle élőlény. Aki a darwini evolúciós modellben gondolkodik, minden további nélkül elfogadja, sőt természetesnek veszi ezt a fejlődési hajlamot az alkalmazkodási módszerek tökéletesedése felé. Csakhogy ez egy bármiféle célt és értelmet nélkülöző, spontán létrejövő univerzumba aligha fér bele.

Ha már egy több száz emeletes, gigantikus épületkomplexum minden helyisége céltudatos berendezési tárgyakkal van tele, ne hogy már maga az épület eredete nélkülözné a céltudatos létezést. Ugyanígy az univerzum is.

Végeredményben az élőlények és köztük az ember nem természetes evolúció útján jött létre, hanem isteni teremtés eredményeként, amely teremtés alanyain aztán a tulajdonság-változások megfigyelhetőek evolúció címszó alatt.


Nincsenek megjegyzések: