„Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins a Teremtés 17. old./
Stratégiai célhoz kell választani az alanyokat.
Az evolúció az éppen fennálló adott helyzethez választja az alanyokat.
Az elefánt kitenyésztéséhez az elefánt a stratégiai cél, ahhoz kell választani a legalkalmasabb alanyokat.
A természetnek azokat a legalkalmasabb alanyokat kell kiválasztania, amik egyre közelebb visznek a stratégiai célhoz, az elefánthoz. De a természetnek nincsen tudatos választási lehetősége egy igen messze lévő stratégiai célhoz kiválasztani a legalkalmasabb alanyokat.
Az ember a stratégiai céljához tudatosan választja az alanyokat, de a természet nem tudja tudatosan választani az alanyokat, mert neki nem az elefánt a cél, hanem egy adott élőlény túléltetése a cél, ehhez választja ki az alanyokat, tehát a természet stratégiai célja az állandóan változó környezet kihívásainak való azonnali megfelelés, azokra választja ki a legalkalmasabbakat.
Tehát a természetnek más a stratégiai célja.
A természetnek rövid távú stratégiai célja van, mégpedig a legalkalmasabb kiválasztása a túlélésre. Tehát az éppen fennálló külső vagy belső szelekciós nyomásra való legmegfelelőbb reagálás.
Az embernek, akinek stratégiai célja van valamit kitenyészteni amit kinézett magának, ahhoz keresi a legalkalmasabb alanyokat, amiket összeválogat a mesterséges szelektálás módszere szerint.
Ezzel szemben a természet stratégiája a túlélés azonnali igénye. Ehhez választja a legalkalmasabbat. [mikroevolúció] És nem egy távoli, kitűzött, stratégiai célra való kiválasztása a legalkalmasabbaknak.
A valódi evolúció rövid távú kiválasztás a túlélésre. Ezt mindennap bizonyítva látjuk.
A darwini evolúciós elmélet stratégiai célra történő kiválasztása egy kitalált elmélet, legalábbis a rövid távú evolúciós lépések egymásra halmozását arra használja, hogy kialakítsa vele a hosszú távú stratégiai célt, illetve azoknak meglétét ezekre az egymásra rakodásokra vezeti vissza. De nem vezetheti vissza, mert ez a stratégiai célhoz vezető egymásra rakódás idegen a természettől.
A természet olyan emberhez hasonlít, aki megy egy dzsungelben, és kikerüli az éppen eléje tornyosuló akadályokat, aztán kilyukad ott, ahol éppen kilyukad. Lehet, hogy körbe járja a dzsungelt, lehet ki sem jön belőle, de miközben megy, állandóan túlél. És nem célja egy adott irányba menni, hogy a kiválasztott célja szerint kerülje ki az akadályokat.
Ezzel szemben az ember kinéz magának egy távoli célt, arra szegezi a tekintetét és az útját a mesterséges kiválasztás szerint szabja meg a lehetőségek figyelembevételével.
A természetben a legkedvezőbb lehetőségek kiválasztása folyik, a legrátermettebbek kiválasztódása, amelynek célja a túlélés és nem valamilyen stratégiai cél elérése. Az az evolúció, amelyik messze túlmutat a puszta túlélésen és évmilliók alatti teljesen új fajok kialakulását célozzák, csak a képzeletben léteznek, de a valóságban nem!
Tehát hogy a molekulák meleg helyen tanyázása elefántot eredményez, ennek semmiféle tudományos alapja nincs. Még egy ormány sem jön létre a legrátermettebbek vakon történő kiválasztásából, nem hogy egy ormány mögött trappoló elefánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése