Csökevényes szervek?

CSÖKEVÉNYES SZERVEK?

A FÉREGNYÚLVÁNY

„A csökevényes szervek, struktúrák olyan anatómiai jegyek, melyek arra engednek következtetni, hogy egy élőlény leszármazási kapcsolatai behatárolják az adaptív fejlődésük lehetőségeit. A csökevényes szervek gyakran homológok olyan szervekkel, melyek más fajokban normálisan működnek. Kialakulásuk hátterében a környezet valamilyen változása áll. Az új környezeti feltételek között adott szerv feladata már nem szükséges a túléléshez, ezért az utódok egyre kisebb valószínűséggel öröklik a működőképes változatot. Bizonyos esetekben a szerv károssá válhat az élőlény számára (pl. a vakond szeme könnyen fertőződhet). Az esetek többségében a szerv megmaradása nem jár közvetlen hátránnyal, de kialakítása és fenntartása plusz energiát igényel az élőlénytől. Ez szelektív nyomást eredményez a struktúra eltávolítása irányában. Ezért ezek a struktúrák az evolúció további bizonyítékainak tekinthetők.

Ilyenek például a vak barlangi élőlények elcsökevényesedett szemei (2. ábra), vagy a csípő-csontok jelenléte a bálnákban és a kígyókban. Az emberben is számos ilyen csökevényes struktúra található, mint a farkcsont vagy a vakbél.” (Az evolúció bizonyítékai - Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ – Digitális könyvtár)

„A közös egyedfejlődési mintázatok az evolúciós rokonság bizonyítékai. Az emberi embrióknak a fejlődés egy bizonyos fázisában kopoltyúik vannak, akárcsak az összes gerinces állatnak, bizonyítva egy kopoltyúkkal rendelkező közös ős létezését. Az emberi embrióknak a fejlődés hatodik hetében farkuk is van, mely később visszafejlődik. Az ember vakbele (a féregnyúlvány) csökevényes maradványa annak a szervnek, amely más emlősökben teljesen kifejlett formában található meg, és a cellulóz megemésztésére szolgál.” (ONLINE INTERNET MAGAZIN)

„A vakbél a vastagbélnek a kezdeti része, amelybe a vékonybél nyilik bele. A mindennapi szóhasználatban a vakbél tulajdonképpen a  féregnyulvány, velünk született csökevényes, elsősorban a növényevők  világában fontos szerv, mely az ember számára felesleges. A  törzsfejlődési folyamat maradványa. A gyulladása azonban életet  veszélyzetető állapot, amikor csak a vakbél eltávolitása vezet  gyógyuláshoz.” (Weborvos, online egészségügyi magazin, 2004-09-20)

LUFTOT RÚGOTT AZ EVOLÚCIÓ! 

„Az orvosok legalább 2000 éven keresztül értetlenül álltak a nyak alatt és a mellcsont mögött elhelyezkedő kicsiny, vörösesbarna szövetdarab, vagyis a csecsemőmirigy működésével szemben . . . A mai orvosok a vakbélhez hasonlóan ezt is hasznavehetetlen, csökevényes szervnek tekintették, amely elvesztette eredeti rendeltetését, ha egyáltalán volt ilyen.

Az utóbbi néhány évben azonban egy amerikai, brit, ausztrál és svéd kutatókból álló kicsiny csoport kitartó munkájának eredményeképpen megoldódott a csecsemőmirigy rejtélye. Ezek a kutatók bebizonyították, hogy a csecsemőmirigy [thymus] nemhogy hasznavehetetlen, hanem valójában nagyon is fontos mirigy, amely a fertőző betegségekkel szembeni védekezés bonyolult rendszerében játszik fontos szerepet.

De vajon a csecsemőmirigy az egyedüli szerv, amely szabályozza védekező-rendszerünket? A legújabb kísérletek megerősítik azt a feltevést, hogy a szervezetben keletkezett védőanyag-reakciókban a vakbél, valamint az orr- és garatmandulák is szerepet játszanak.” („A ,hasznavehetetlen’ mirigy, amely egészségünket őrzi”- Reader’s Digest, 1966. november, 229., 235. old.)

 

„Mégsem csökevényes szerv a féregnyúlvány?

„ Darwin szerint csak néhány faj rendelkezik féregnyúlvánnyal (appendix), és az emberi appendix csak a vakbél (coecum) egy részének elcsökevényesedett maradványa, amelynek semmi haszna nincs. A Journal of Evolutionary Biology legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint viszont egyenesen a természetes szelekció erői akadályozzák meg, hogy a szerv végképp összezsugorodjon és eltűnjön. 

 Már két éve kimutatták a Duke Egyetem Orvosi Központjának kutatói, hogy a féregnyúlvány nem felesleges szerv, hanem a hasznos bélbaktériumok biztonságos búvóhelye, amit akkor vesznek igénybe, ha a bélviszonyok ideiglenesen kellemetlenül alakulnak számukra. … - állapítja meg a kutatásról beszámoló  Scientific American munkatársa, Steve Mirsky.” (medicalonline, 2009. augusztus 31.)

„A nyirokrendszer kis nyirokerekkel képviselteti magát a bélbolyhokban, melyek közepén gazdagnyirokér-hálózat fut. Számos nyirokcsomó is elhelyezkedik a belek mentén, amelyekből szükség esetén rengeteg nyiroksejt tud pillanatok alatt a véráramba kerülni. A féregnyúlvány legfontosabb szerepe is a védelem. Falait belülről nyirokszövet béleli, ami a "harcban eleső" fehérvérsejtek helyébe mindig újakat állít. A védelmi rendszer további fontos tényezője a milliárdos létszámú bélflóra. Ha ennek baktériumai nem volnának, helyüket kórokozó mikroorganizmusok foglalhatnák el.” (A bélrendszer általános felépítése, Házipatika)