motto:

A blog célja, hogy eligazítson a TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ kérdésben, rámutatva arra, hogy miközben az egyetlen őssejtből való evolúciós leszármazás és fajátalakulás csupán egy társadalomra erőltetett tudományos hipotézis, addig a Biblia kijelentései a történelmi világpróféciák, az emberi jellemábrázolás és erkölcsi alapvető irányadó mértékek tekintetében abszolút pontosak, időtállóak és az emberiség jövőjére vonatkozóan megbízhatóan iránymutatóak. Részletesen foglalkozik a bibliai kereszténység alaptanításaival, eligazítást ad a tekintetben, hogy mik azok a téves tanítások, amelyek a különböző egyházakhoz kapcsolódnak és amik eltorzítják az Istentől sugalmazott Szentírás valódi mondanivalóját, aminek következtében a Krisztusban való hitgyakorlás által elnyerhető üdvösség útja az átlagember számára nehezen vagy szinte alig megismerhető.

2012. április 30., hétfő

Baptisták háromságcáfolata

A korai baptisták háromságcáfolata

Szerző(k):
A könyv címe:
Népszerű teológia I- II. kötet
Kiadás:
Budapest, 1921
Kiadó:
Magyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetségének Irodalmi Bizottsága
Témák:
Kereszténység 





A baptista Udvarnoki András Népszerű Teológia című munkája kimutatja: „Ez a tan a görög bölcselet alkalmazása által jött létre az Atya és Fiú közötti viszony meghatározása céljából. Meg akarták a viszonyt határozni és alakilag mindenkorra megállapítani. Ami azonban nehézségekbe ütközött, mert az egyáltalán nehéz dolog. 

Ebből a nehéz dologból keletkezett aztán a II. és III. század teológiája – mint a hellén szellem nagy és utolsó terméke.” A hívők gyülekezete mindaddig nem hasonlít az apostoli gyülekezetekhez, míg a hellén szellem e nagy eredményétől el nem fordul és az Isten szellemének létrehozatalához, mely az apostolokban volt, vissza nem tér...

A háromság dogmájában tudva tért el az egyház az apostolok tudományától. Azt tette, amitől János ap. oly komoly szándékkal intett: Aki félrelép és nem marad meg Krisztus tudománya mellett, Istene annak egynek sincs. Aki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé”. (Ján. II. lev. 9. v.)

Csak az apostolok társaságában van társaságunk az Atyával és a Fiúval, (Ján.I.lev.1:3.) Mert az apostolok voltak az Úrtól kirendelt hirdetői és magyarázói az evangéliumnak. Senkinek sincs jogában más hittételeket felállítani, azonkívül melyeket az apostolok felállítottak s az apostolok nem ismernek háromságot. Senki sincs felhatalmazva Istennek olyan nevet adni, amilyent ő ki nem jelentett. Ő pedig soha nem nevezte magát háromságnak.” (NÉPSZERŰ TEOLÓGIA – Udvarnoki András - Kiadja: A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA GYÜLEKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK IRODALMI BIZOTTSÁGA – BUDAPEST, 1921. Szentháromság)

* * *

Udvarnoki András (1865–1945)


A kispesti gyülekezet alapító lelkipásztora Szadán, 1865. november 26-ikán született. Isten hívó szavát 18 éves korában hallotta meg és hitét Budapesten, Meyer Henrik által kiszolgáltatott baptizma (vízbemerítés) által pecsételte meg. Jézus Krisztusnak hűséges követője maradt élete végéig.

Nemcsak ennek a gyülekezetnek volt az alapítója. Legnagyobb érdemének tekinthetjük a független magyar baptista közösség létrehozását (Meyer H. német volt). Udvarnoki András egy társával Hamburgba ment teológiát tanulni. Hazatérve megalapította a Békehírnök című lapot (1895). Ugyan ebben az évben nyitotta meg “a harmadik budapesti gyülekezetet” a Hunyadi utcában (később Nap utca). 1905-ben elérte a felekezet állami elismerését. A budapesti teológiai iskolának első tanára és igazgatója volt (1906). Arra késztették az első világháború veszteségei, hogy gondoskodjon az árvákról (1914) és az idős, magukra maradt emberekről (Baptisták Árvaháza, szeretetházak Kiskőrösön és Hajdúböszörményben). Londonban, a Baptista Világszövetség (Baptist World Alliance) megalakulásán, 1905-ben népes magyar csoporttal vett részt, tapasztalatairól pedig útleírást adott ki.

Élete során rendkívül sok gyülekezet lelki épülését szolgálta. Több ezer hitvalló fogadta el buzdításait, hogy valamennyi Jézus Krisztus hűséges követője legyen. Írt verseket és prózákat. Gyülekezeti énekeskönyvünkben a 287-ik ének tőle származik. Sokszor emlegetett rendszerező munkája a Népszerű teológia című füzete.

Isten magas korral jutalmazta. Sírja Pécelen, egyházi temetőnkben domborul. Nekrológját utólag hozta a háború után megjelenő Lelki élet (1954. októberi szám, 4-5. old.)

Lásd még:


Nincsenek megjegyzések: